"Szellemi műhely kialakítása a kistérségi munkaszervezet mellett"

 MODELLKÍSÉRLET

a

 többcélú kistérségi társulás munkáját és munkaszervezeteit hatékonyabbá tevő

TÉRSÉGI HUMÁNERŐFORRÁS KOORDINÁCIÓRA

egy megyeszékhely központú, két társcentrumú kistérségben

 A törvény által is megerősített, területfejlesztésre létrejött önkéntes társulások, majd a statisztikai kistérségekhez kapcsolódó területfejlesztési és többcélú társulások tapasztalata alapján szeretnénk modellezni, hogyan lehet a tervek kidolgozását, a feladatok megoldását segítő  térségi szakemberek tudását és kapcsolatrendszereit becsatornázni, akik jelenleg is a kistérségben dolgoznak, de szervezetileg elkülönült erőforrást jelentenek.

 Kialakítottunk egy több területre kiterjedő együttműködést, amit szeretnénk teljessé tenni és 

rögzíteni, rendszerezni, és egy lehetséges mintaként felajánlani  a hasonló jellegű kistérségek számára.

 Modellünk  elemei a következők:

 l. A kormányzati hivatali szervezetekben a kistérségeket segítő hivatásos szereplők koordinálása; a menedzserek, megbízottak viszonya a társulásokhoz

 Jelenleg a kistérségek munkáját segíteni hivatott szakemberek, megbízottak munkája akkor hasznosulhat leginkább, ha ők közvetlenül a kistérséggel vagy a kistérséggel is szerződéses viszonyban vannak.

A szakminisztériumok pályázat útján vagy szervezetten szinte minden területre irányítottak már segítőket, de munkájuk nem ér össze, így nem is ér el koncentráltan a településekig.

Ma  a következő szakemberek dolgoznak a területen:

Vidékfejlesztési menedzserek, falugazdászok, kistérségi megbízottak, falugondnokok, ifjúsági referensek, sportreferensek, Civil Szolgáltató Központok munkatársai, Esélyek Háza hálózat, Eu pályázatírók Európai Információs pontokon, Teleház Hálózat (foglalkoztatási és szociális segítőkkel) ITD Hungary, Vállalkozásfejlesztési alapítványok, Kamarák, Pedagógiai Intézetek stb?.

 Vannak olyan időszakok, amikor szinte semmi munkájuk nincs, és vannak rohammunkák, megbízások az őket delegáló minisztériumoktól. Ha mellérendeltségi viszonyban, vagy közvetlenül a kistérséghez kapcsolódva tudnak dolgozni, akkor tudástőkéjük jobban ki van használva.

Munkájuk sok esetben nem terjed túl a társulás központi településének pályázatírási segítésén. Ellenben azon térségeknél, ahol már eddig is kapcsolódtak a társulásokhoz vagy azok munkaszervezeteihez (mint a mi kistérségünkben is ), ott ténylegesen  több  eredmény mutatható fel.

 Mindenki a vidék felemelésén dolgozik, csak  tudásuk, kapcsolataik és forrásaik nem hatnak azonos  irányba!

 A kistérség hatékony működésének alapfeltétele a megfelelő, több területen jártas személyi kapacitás megléte.  Ennek érdekében a célok mentén, a helyi szándékokat felerősítve koncentrálni lehet a térségi szakemberek erőforrásait.

 Konkrét példák:

? Ha az ifjúsági referens a településen élő fiatalok, és az ő civil szervezetek felmérésén dolgozik, párhuzamosan a többi civil szervezetet, a helyi humánerőforrást is felmérheti.

? Ha a vidékfejlesztési menedzser az NFT- vel kapcsolatosan gazdákkal találkozik az agrárium fejlesztési igényeinek, terveinek felmérése tárgyában, a MEH menedzserrel és a falugazdásszal közösen  dolgozva a teljes kis- és középvállalkozói kört egyszerre, egy fórumon elérhetik.

? Ha az Esélyek Háza munkatársai a hátrányos helyzetű illetve roma lakosság szociális problémáira keresi a választ, a munkaügyi központok munkatársaival együttműködve megvizsgálva az adott település helyzetét, javaslatot tud tenni arra, hogy milyen projekteket célszerű kidolgozni a  szociális, foglalkoztatási vagy mindkét terület problémáinak mérséklésére.

 

A párhuzamosságok megszüntetése, a társulásokhoz való kapcsolódások kidolgozása, legalizálása, vagyis a teljes szervezeti struktúra átgondolása szerintünk feltétlenül szükséges,

 

A mi kistérségünkben jelenleg 6 fő dolgozik a két munkaszervezetnél ( többcélú társulás  munkaszervezete, területfejlesztési kht. ), de közülük csupán egy fő teljes bérét fizetjük a tagdíjakból, a többiek költségeit különféle támogatásokból, pályázati forrásokból finanszírozzuk. A dolog ott problémás, hogy ennek a felállásnak nincs meg a stabil háttere, egyre több feladat mellett évről - évre újra kell a foglalkoztatás forrásait előteremtenünk.

 2. A különböző decentralizált szintek együttműködési formáinak modellezése:

     települések, kistérségek, megye, régió és intézményeik

 

Nálunk már léteznek és továbbfejleszthetők a következő  formák:

? Az önkormányzatok megerősítése mikrotérségi irodák kialakításával, ahol a  térségi szakemberek fogadóóráikon szolgáltatásaikkal, szakértelmükkel segíthetik a településeket, a településeken élőket

? Kistérségek együttműködése: kistérségi elnökök és a munkaszervezetek vezetőinek rendszeres munkamegbeszélései

? Megyei szakintézmények szolgáltatásainak, módszereinek felhasználása, szakmai bázisuk kiajánlása kistérségek, települések felé

?Pályázatírók fóruma (a kistérségi munkaszervezet és a települési önkormányzatok alkalmazásában álló pályázatírók rendszeres munkafórumai, együttműködései )

 A kistérség számos ágazati államigazgatási dekoncentrált szerv működési területe is egyben. Ezen szervekkel valós és működő kapcsolat kialakítása a hatékony  kistérségi fejlesztést tovább segíti.  

    3. A térség egyéb fejlesztést szolgáló intézményeinek bevonása

 Jelenleg működő együttműködések megerősítése, és újabbak újabb munkaformákban való bevonása:

  4. A különböző szektorok (vállalkozói, civil, önkormányzati) együttműködésének szervezése

 A települési társadalmi, gazdasági érdekek egyeztetésének használatos módszerei, színterei,

helyi fórumok, melyek lehetőséget adnak  erre:

? ötletbörzék

? projektgyűjtések

? fejlesztési tervek összegyűjtésére

? véleményezésre

? közös rendezvények, bemutatkozások szervezésére

A hatékonyság érdekében fontos ezen fórumok, rendezvények minél szélesebb körű kommunikációja, médianyilvánossága.

 Az önkormányzati szereplők ( jelöltek vagy már képviselők) gyakorlati képzéseinek szervezése

Rendszeres fejlesztő tréningek

Lobby Napok

 6. Kistérségeken, megyén, régión átnyúló együttműködések kezdeményezése és koordinálása projektek mentén

 Földrajzi, szakmai együttműködések gyakorlati hasznosítása

w Alsó-Dunavölgyi együttműködés az idegenforgalom, a vízi infrastruktúra fejlesztésére

w Sárköz Világörökség Program

w Sió Vízitúra projekt

w Megyei kerékpárút-hálózat közös terveztetése

w LEADER típusú kezdeményezések

w INTERREG programok

 

7. Működő, fejlesztéssel foglalkozó önkéntes társulások és civil szervezetek összekapcsolása a kistérséggel

 

Fontos, hogy a már eredményesen működő fejlesztő műhelyek munkája erősítse és segítse a térség fejlődését.

 

Partnereink például:

w Dél-tolnai mikrotérség civil fejlesztőszervezete a Szövetség Dél-Tolnáért Egyesület (a bátaszéki társcentrum már működő kapacitásának becsatornázása)

w Bátáért Egyesület (a Regionális Kulturális Tanács Helyi Értékvédelmi Kollégiumának szervezője)

w Kék Madár Egyesület, Mentálhigiénés Műhely Újra Dolgozom Programja (velük konzorciumban több HEFOP-os foglalkoztatási pályázat valósul meg a térségben ).

 8. Tudásközpontokkal történő aktív együttműködés

 A Pécsi Tudományegyetem szekszárdi Illyés Gyula Főiskolai Karán kihelyezett Terület- és Településfejlesztési Kutatási Központ munkatársaival projektek, képzések, kutatások, koncepciók megvalósítása, bevonásuk a szakmai munkába.